Sok-sok rutint nélkülözve vágtam bele az első Budapesti albérlet megtalálásába, idő valamint pénz szűkében próbáltam egy ideális albérletet találni. Egyeztettem egy tetszetős lakás tulajdonosával, ami ellenértékben még az anyagi tűrés határomon belül volt és boldogan indultam a lakás megszerzésére. Minden terv szerint halad a lakás pompás, vagyis elfogadható kategória kauciót is sikerült felére letornászni, a lakásban mindenütt igazi antik bútorok díszelegtek sajnos a tulaj elfelejtette felújítani őket, de természetesen ez így is igen kedvező számomra.

Beköltöztem belvárosi környezet sok beton mindenütt és még több szmog és reggelik hallani a száguldó autók duruzsoló hangját ez itt igazi fővárosi hangulat és milyen rendes tulaj. Esténként kiültünk az erkélyre a két enyhén megroggyant antik fotel igazi kényelmes üllő alkalmatosságnak bizonyult. Egy fáradságos nap után kimentem az erkélyre, hogy kényelmesen elnyúljak a már jól bevált fotelemen ám ekkor igazán nagy megdöbbenésemre a fotelek már sehol nem voltak ám helyettük két igen megviselt gazdaságos műanyag fehér szék tetszelgett, ami komfortban nem vehette fel a versenyt a jó öreg fotelokkal. Gondoltam ez valami tréfa lehet átnyúlt a szomszéd és kicserélte így próbál ismerkedni, de azért felhívtam a tulajt, de csak ezután lepődtem meg igazán.

A tulaj, amíg nem tartózkodtunk otthon bejött és egy két dolgot elvitt többek közt a régi fotelt, mert nem szeretné, ha azok tönkre mennének. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy ragaszkodom a régi fotelekhez továbbá ez nem túlzottan korrekt hozzáállás a részéről, ha távollétemben a lakásba bemegy és a dolgaim közt rendezkedik de ö ragaszkodott az álláspontjához fogalma nem volt mi a problémám igazán. Felsorakoztattam néhány józan érvet, de nem jártam túl nagy sikerrel így ö továbbra is távollétünkbe bejárogatott szerelgetni, javítgatni a lakásba. Ez komoly feszültség forrás lett számunkra egy olyan komplikáció, amire nem igen létezett sok megoldás. Ám egy reggel komoly fordulatot következett be a kedves tulajdonos reggel korán kelt, mert volt egynéhány tennivalója az én bérelt lakásomba, ébredeztem kulcscsörgés és nyílik az ajtó és ott áll ő a szorgalmas tulaj javítana ismét, rám néz, csak vigyorgok, valamit mondani készül, de szavába vágok kifele felmondók részemről ennyi volt. Szomorúan kihátrál, már majdnem megsajnálom, szegény duplán kell idefáradnia, gondolom neki megérte.

Konklúzió számomra egyértelmű, érdemes a tulajról némi infót begyűjteni esetleg az előző lakoktól vagy akár szomszédoktól. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.